15.rész Szívügyek

A sor egyre fogyott. Daniel végül bekerült az At the moment-be, mint dobos. Eddig jófejnek tűnik, de az az álmom továbbra is frusztrál. Magas kigyúrt barna hajú srác, Adam Johnsonnak mutatkozott be. Automatikusan elvett egy gitárt a faltól, tetszett, hogy feltalálja magát és nem kell pátyolgatni... Mára már túl sok emberrel találkoztunk, fáradtak és nyűgösek voltunk. Én legalábbis, de a többiek sem voltak már a legjobb passzban. Luisa a fejét a vállamra hajtotta. Adam megpendített pár húrt, próbálgatta a gitárt. Majd elkezdett egy dallamot játszani. Látszott, hogy tapasztalt kézzel penget. Ismerős dallam volt, még régebben már hallottam, de most nem jut eszembe a címe. Elismerően bólintottam.
  -Elképesztő vagy Adam!-mosolygott Luisa. Kissé elpirult barátnőm dicsérő szavaira.
  -Akkor...bent vagyok a bandában?-kérdezte szégyellősen.
  -Még jó hogy!-ugrott fel Dóri és kezet rázott a fiúval, majd nyitotta az ajtót és hátraugrott. Adam felnevetett. -Ez most komoly?-meglepett arccal, elhátrált az útból és beengedte az idegent, aki nem mellesleg gitárosunk hasonmása volt.
  -Ian vagyok..-intett kissé görcsösen.-öhm...én is gitározni fogok, mint a bátyám.
 -Hallgatunk.-mutattam mosolyogva a harmadik gitárra a falnál.
Mint a bátyja, Ian sem okozott csalódást. Remekül játszik és ezzel új taggal bővült az ATM.
Mivel az összes hangszer megvan, így a maradék embert el kellett küldenünk. Láttam egy csomó csalódott arcot. Elszomorított, hogy miattunk jöttek ide, és mi meg még csak meg sem hallgattuk őket. Ellenben gonosz dolog lenne hitegetni őket, amolyan "meg van már az összes tag és úgysem veszünk fel, de azért megnéznénk" stílusban. Nem tudom melyik a gonoszabb dolog.
A távolodó embereket bámulva nem is hallottam a lépteket, melynek tulajdonosa átkarolta a derekam. Összerezzentem. Ezt az illatot bárhol felismerem, lehunytam a szemem. Megfordultam és belenéztem abba a bizonyos igéző szempárba, melybe minden egyes alkalommal újra és újra beleszeretek. Luke tarkójánál beletúrtam a hajába, lábujjhegyre álltam és megcsókoltam. Szorosan öleltem a nyakát és amennyire lehetett hozzápréselődtem.
 -Rossz volt a próba nélküled...-suttogta.
 -Luke, én nem próbálok veletek.-mosolyogtam értetlenül.
 -De el  se hiszed mennyire megnyugtat már csak az, hogy látom, hogy állsz és nézel.-megpuszilta a szám.- Imádom nézni a gyönyörű ajkaid ahogy velem együtt énekled a dalokat. 
 -Szeretlek-suttogtam. Most mondtam először neki, így, hogy szeretem. Eddig mindig azt mondtam, hogy "én is szeretlek." Valami meghitt pillanatra tartogattam, egy tökéletes alkalomra. Ez tökéletes volt.
  -Én is szeretlek nagyon!!! El sem hiszed mennyire szeretlek Édes!!-ölelte át a derekam nagyon szorosan és megcsókolt.
Megsimítottam az arcát, mikor eltávolodott az ajka az enyémtől.
  -Megvannak az új tagok az ATM-be.-vigyorogtam és kézen fogva bevezettem a szobába.
Ellie,Ian, Daniel és Dóri kis négyest alkotva beszélgettek. Dóri épp felnevetett valamin és Ellie vállára rakta a kezét és előre görnyedt.
A másik kis "csoport" Adam és Luisa párosa volt. Barátnőm éppen háttal állt nekem, az ő arcát nem láttam, viszont a fiú arcán elcsodálkoztam. Csodáló szemekkel nézett Luisie-ra, és arca enyhe vöröses pírban játszott. A lány ekkor bólintott, szája széles mosolyra húzódott és megölelte Luisát. Furcsállva néztem ezt a jelenetet.
  -Sziasztok!-intett körbe Luke mikor becsukta maga mögött az ajtót. Odaléptem a falhoz, nekidőltem féloldalasan, így tökéletes rálátást kaptam az egész szobára és a jelen lévőkre. Barátom mögém állt, szorosan nekem simulva. Testsúlyomat kissé áthelyeztem és nem a falat nyomtam, hanem Luke mellkasát. Ő a derekamra kulcsolta karjait.
A szobában mindenki ránk emelte tekintetét. Ellie felugrott.
  -Luke Hemmings!!!-arcához emelte a kezét.-Valaki csípjen meg!! Hatalmas rajongótok vagyok!!-sétált oda hozzánk. Majd megállt és gondolkodó fejet vágott.-Várj...ti együtt vagytok.-elvigyorodtam.
  -Igen, együtt vagyunk-válaszolt Luke helyettem is. Arcát nem láttam, de a hangján hallatszott, hogy mosolyog. Még közelebb jött...már ha az lehetséges, állát a vállamra támasztotta.
  -Nem is tudtam.-tétovázott.
  -Senki sem tudta a környezetünkön kívül..-tettem Ellie vállára a kezem, arca kivirult.
  -Nagyon édesek vagytok együtt!-lépett közelebb és ölelt meg mindkettőnket egyszerre Hallottam, hogy Luke halkan felkuncog, egyik kezét elvette a derekamról és átkarolta a lányt. Azt hiszem az újak közül őt fogom a legjobban kedvelni..-Sok boldogságot nektek!-lépett egyet hátra. A háttérben különböző mimikákkal nézték végig ezt a jelenetet. Luisa és Dóri mosolyogva, büszkén. Adam és Ian nem nagyon tudtak mit kezdeni a helyzettel. Ian a cipőorrát, Adam pedig Luisát bámulva élte végig ezt a pár percet. Daniel arca volt a legfurcsább, olyan semmitmondó mégis sejtelmes.

*  *  *

Hárman ültünk a szobánkban. Csak mi hárman, Luisa, Dóri és én. Végre valahára elérkezett az a bizonyos beszélgetős este.

  -Mikey mecsókolt........-mondta Dóri paradicsom-vörös, fejjel. Mi?!

  -Tessék?? Mikor?? Hogyan??-Luisie rápörgött a témára.

  -Jajj, gratulálok!! De állj, marhára le vagyok....-Luisára pillantottam, aki vállat vont. -le vagyunk maradva. Egyáltalán, hogy békültetek ki?

-Szóval, az ének óra után, mikor ti Luke-kal randira mentetek....apropó, majd arról is részletes beszámolót kérünk!-vigyorgott és Luisa meg bólintott.- elhívott, hogy megbeszéljük ezt az egészet. Én megmondtam, hogy nem érzek Calum iránt többet barátságnál...és a bulin nem voltam magamnál.

  -Mire ő??-kérdezte Luisa fülig érő vigyorral, felhúzott térdel előre dőlve, ezt akkor csinálja mikor majd kicsattan.

  -Luisie...drágaságom...várd ki, míg elmondja.-kacsintottam, nem tudom, hogyan tudtam megtartani a látszatát a hidegvérnek. Annyira örültem, Mikey és Dóri boldogságának.

  -Szóóóóval. Miután ezt így elmondtam. Megállt, megemelte a fejem és elmondta, hogy nem haragszik és nem is haragudott, csak félt, hogy elveszített engem.Meg azt, hogy én vagyok a leggyönyörűbb lány a világon. Aztán kicsit közelebb hajolt és megkérdezte...most szó szerint fogom idézni. "Lehetek én a legboldogabb a világon és leszel a barátnőm? " Aztán megcsókolt és ááááááááááá-mindhámran sikítottunk Dórinak még a könnye is kicsordult. Meghatódott, visszagondolt, hogy milyen lehet abban a helyzetben, újraélte a gondolataiban. Megöleltük egymást mind a hárman. Kíváncsi leszek hány ilyen lesz még a mai este.

 -Őőőő...-kezdte Luisie. Ránéztünk mindketten.

 -Adam elhívott randira.-mondta teljesen póker arccal, mint aki épp azt közli, hogy leesett egy darab papír és fel kellene venni. (Éljenek a hasonlatok!) Akkor már értem az ölelést, Adam vörös képét...mindent. Lefagytam...és Ashton???

 -Mer'?-oké ez hülyén sikeredett.-akarom mondani...még csak pár órája ismer..és Ashtonnal nem együtt vagytok?-hadartam. Ez a tény sokkolt kicsit......na jó nem kicsit. 

  -És mit mondtál rá, igent vagy nemet??-kérdezett rá Dóri.

  -Igent....-nézett először Dórira, majd felém fordította arcát.-Nem vagyunk együtt Ashtonnal...én nem lépek..azt nem nekem kell. Nem hívott el randira, míg Adam igen. És...hát...hátha jó lesz...-tétovázott. Sose értettem miért ilyen makacs. De őt így imádom.

  -Ne mondd nekem, hogy szívesen mész egy olyan fiúval randira akit...-rápillantottam az órámra.-egészen pontosan 5 órája ismersz??-kérdeztem kissé felháborodottan..nem értettem a magam részéről sem ezt a reakciót..talán, túlságosan is beleéltem magam.

  -Sophie...de. Szívesen elmegyek. Szeretek új embereket megismerni. Főleg, hogy Adam a bandánk tagja..és nem árt kicsit jobban megismerni egymást, ha már együtt fogunk dolgozni.-kihúzta magát.

  -Mennyire közelről??-kérdezte Dóri cinkos arccal, csücsörítve majd kinyújtotta a nyelvét.

Luisa visszatartott nevetéssel rácsapott Dóri karjára, Dóri vissza és kisebbfajta verekedés kerekedett. Közéjük csaptam, hogy hagyják abba, mire én is kaptam egy csattanósat a jobb karomra...nem mellesleg ujjatlanban voltam, úgyhogy inkább visszavonultam és hátradőlve, mosolyogva néztem ahogy szépen megölik egymást. Egyhamar lezavarták a meccset, kiegyeztek döntetlenben, ami Luisánál nagy szó ha belemegy a döntetlenbe.
  -Szóval te és Adam.....-barátkoztam a ténnyel.
  -Nem vagyunk együtt, csak egy randi lesz..és majd meglátom. Az egésszel annyi a gond, hogy Ash-t szeretem.-húzta el a száját. Rámosolyogtam, jó volt ezt hallani. Nincs nekem bajom Adammel...de abban a szórakozott, aranyosan hülye dobosban jobban megbízom, hogy nem töri össze a barátnőm szívét.
  -Soph...te jössz.-nézett rám Dóri váratlanul. Hirtelen nem tudtam, hogy kezdjem el.
  -Ömm...az énekóra után a szobánkban egy rózsával várt.-kezdtem, mire a lányok visítottak. Elnevettem  magam.-aztán bekötötte a szemem, és lecipelt a szálloda elé.
  -Lecipelt....-vonta össze a szemöldökét Luisa.
  -Aha...mivel szerinte ha én a saját lábamon megyek lassítom magunkat.-ráztam a fejem mosolyogva. Visszajátszottam a randink eseményeit fejben.-Aztán elvezetett a tengerpartra, egy ilyen hatalmas pléd volt leterítve, körülötte égők és egy csomó kaja..ja meg filmeztünk.-döntöttem oldalra a fejem és elmosolyodtam.
  -Ez neked részletes??-vonta fel az egyik szemöldökét Dóri.
  -Milyen volt a Felhőatlasz?-mosolygott Luisa. Elvörösödtem.
  -Őszintén??-kérdőn néztek rám mindketten én meg az arcomat eltakarva lehajtottam a fejem.-Max fél órát néztünk belőle, de nem tudtam figyelni...azt sem tudom, miről szól az a kicsi ameddig néztük.
  -Merthogy?-vigyorodott el cinkosan Luisa. Arcom már jóformán égett...
  -Luke elvonta a figyelmem.....
  -Ohóóóóóóó.....-csapta össze a tenyerét Dóri.-meséljél csak!
  -Öhm...-zavarban voltam, arcukon felismerés támadt.
  -Szűz vagy még??-kérdezett rá a lényegre Luisa. Bólintottam.
  -.....megijedtem.....-magyaráztam.
  -És ő erre mit reagált??-kérdezte Dóri nagyra nyílt szemmel. Teljesen ráállt a témára.
  -Azt mondta megvár, mert rám érdemes lesz várnia.-mosolyogtam elmerengve.
  -Olyan cukik vagytok!-tette Luisa a szája elé két kezét.

*   *   *

~Kedves naplóm!

Ez a második napunk New Yorkban! Ma a srácok koncertet adnak, mi meg elkezdünk próbálni az új tagokkal, akiket tegnap válogattunk össze. Ellie, Ian (nekem ők ketten a legszimpatikusabbak), Adam és Daniel (ők viszont már kevésbé).

Adammel igazából annyi bajom van csak, hogy ráhajtott Luisára. Miért tette?? Nem bízom benne egyelőre. Féltem Luisát, nem akarom, hogy akárki is megbántsa.

Danielt pedig az álmom miatt nem kedvelem. Tudom, hogy elég gyerekes ürügy, de tartok tőle. Félek, hogy az álmomnak jelentése van.

Deeeeeee most mindenki boldog!! Tegnap este Mikey és Dóri bejelentették, hogy együtt vannak. Külön is odamentem Mikehoz.

 -Gratulálok!-megöleltem.

 -Sokat köszönhetek neked..és persze Luke-nak, hogy bátorítottatok.-legyintettem.

 -Semmiség...-tényleg semmiség volt. Most már ők lettek a második családom. Bármit megtennék értük és azért, hogy ők boldogok legyenek. 

Holnaptól meg megkezdődik a "suli". Sam szerint fontos az ilyesfajta képzés és az érettségi, úgyhogy magántanárt hívott nekem, Dórinak, Luisának, Ellie-nek és az ikreknek. Ellie most lett 16 tegnapelőtt, úgyhogy hatalmas ajándék számára, hogy bandatag lett. Boldog szülinapot El!

Az ikrek idén lesznek 18 évesek, de még suliba járnak...vagyis már nem annyira mert utaznak velünk mindenhova.~ összecsuktam a naplóm. A mellettem ülő Luke-ra pillantottam.

 -Adam és Luisa randizni fognak...-mondtam ki az első dolgot ami az eszembe jutott. Ő felnézett a twitterből, és értetlen arccal nézett rám.

 -Mer'?-de drága ugyanúgy reagált, ahogy én.-Várj nem Ash-sel vannak együtt??

 -Nem, Luisa makacs Ash-t szereti, de mivel ő még nem hívta el sehova, Adam meg igen így ad az új fiúnak egy esélyt...
 -Basszus!!-Luke villámgyorsan pötyögni kezdett a telefonján, majd mikor befejezte feszülten figyelte az ajtót. Körülbelül fél percre rá Ashton rontott be a szobánkba. Most komolyan?-Soph..mondd el neki kérlek.-mint valami elcsépelt sorozat főszereplője, úgy éreztem magam.
  -Tudod ki az Adam ugye?-kérdeztem tőle, mire ő bólintott.
  -Az új gitárosotok...az egyik.
  -Randira hívta Luisát...-Ashton kétségbeesett arcot vágott. Majd aggodalmas arccal magában szitkozódott, és nem éppen a katolikus liturgia szerinti szavakkal illette Adamet és saját magát sem.
  -Ash nyugi.-álltam fel.-Téged szeret és nem őt...
  -De mégis vele megy randira!-csattant fel.Teljesen megértem, hogy ideges.
  -De csak azért, mert te még nem hívtad el...-ő ezzel a lendülettel feltépte az ajtót és már kint is volt. Hallani lehetett a távolodó lépteket. Luke mögém lépett és belepuszilt a nyakamba. Tenyeremet a plafon felé mutatva hátra nyújtottam és ő belecsapott. Igen. Kétségtelen, hogy jó páros vagyunk mi ketten...